Jiyonggal régóta barátok voltatok és mindenben segítettétek egymást. Akár lelki válságban volt egyikőtök, akár költözésről volt szó, a másik mindig ott volt és támaszt nyújtott. Volt, hogy többet éreztél iránta, mint barátság, de ezt sosem merted bevallani neki, féltél, mit szól majd és a barátsága fontosabb volt számodra.
Most épp a lakásod felújításában segédkezett, amiért nagyon hálás voltál neki. Nem volt annyi pénzed, hogy festőt keress, így rád várd a feladat hogy felfrissítsd a hálószoba falainak komor színeit. Már nagyban festettél, mikor Jiyong talpig fehér ruhában megjelent az ajtódban.
- Szia, cica! - kacsintott.
Bármily meglepő is volt, cicának hívott már nagyon rég óta. Volt egy vicces incidensed egy macskával, amikor kicsit becsiccsentve sikeresen átestél egyen, ezzel felfedve az addig szoknyád alatt rejtőző bájaidat.
- Mijáú! Késtél. Ráadásul fehérben?
- Bocsi, elhúzódott a próba. Amúgy pedig én nem vagyok olyan béna, hogy összefessem magam. - célozgatott rád.
- Igen megtörtént, és? - nyújtottad ki a nyelvedet- Ja és ne legyél olyan biztos, hogy fehér ruhában fogsz kilépni innen.
- Ó igen? Majd meglátjuk. - mosolygott.
Hamar nekikezdtetek a festésnek. Érdekes elképzelésed volt. Az egyszínű falra akartál színes síkidomokat festeni, feldobva ezzel az unalmas szobát.
- Kérsz valamit? -kérdezted.
- Igen, vizet. Lehetőleg 18 celsius fokosat, citromkarikákkal, fél literes pohárban. Ja és ne felejtse el a kék szívószálat sem.
- Igenis, Sir Kwon. - hajoltál meg kuncogva.
Szerettétek húzni egymás agyát és ehhez hasonlókkal ökörködni. Mikor visszamentél a szobába láttad, hogy Ji kész Picasso módjára próbált valami normális alakzatot alkotni több-kevesebb - inkább kevesebb - sikerrel. Minden mozdulat után hátracsapta az ecsetet, így mikor mögé osontál az egész arcodat beterítette a kék festék.
- Nem voltam éhes, köszi. - köpködted a festéket.
- Jaj, ne haragudj, nem volt szándékos. - nevetett hangosan.
- Ja, de jól szórakozol. Akkor gyere, hadd öleljelek meg!
Eszeveszett módon kergetni kezdtétek egymást, mikor végre sarokba szorítottad. egy hatalmas cuppanós puszit nyomtál a nyakára, majd jól összetapogattad a felsőjét.
- Oké, elég szépen letapiztál, szóval most én jövök. - mosolygott elégedetten.
Belemártottad az ecsetedet a piros festékbe és úgy hátráltál.
- Ne gyere közelebb! Vagy összefestékezlek.
- Hű, micsoda fenyegetés. Azt hiszed nem mindegy már nekem? - mutatott felsőjére.
- Jó, de akkor se. - közeledett feléd- Ji! Ne! Hallod?! Ne közelíts! - hátráltál lassan, nevetve.
Már épp futni készültél, mikor megfogta a derekadat és magához húzott. Erre arcba törölted a vöröslő ecsettel.
- Ezt nem kellett volna! - emelt a magasba.
Végig puszilgatott, ahol csak ért, így minden egyes pontnál felsikantottál, mert a csikis pontjaidnál direkt lassú, finom puszikat nyomott testedre.
- Remek, most már mindenhol festékes lettem. - nevettél.
- Még nem mindenhol. - mondta komolyan.
- Csak rajta, nekem már úgyis mindegy.
- Ennél nagyobb lelkesedést vártam volna.
- Jaj várj. Khm. -köszörülted meg torkodat- Csináld Ji, te szexi állat! - élted bele magad.
- Emlékezz, hogy te kérted. -mosolyodott el.
Lassan lágy puszikat nyomott orcádra, majd a nyakadra. Nem tudtad türtőztetni magad, így halkan felnyögtél, mikor a nyakadhoz ért ajka. Majd kicsit felpillantott, de még mindig szorosan magához húzott.
- Már végeztél? - suttogtad kicsit kábultan.
- Még nem. - tapadt szádra.
Éhesen falta vöröslő ajkaidat. Először finom volt és óvatos, majd megnyalta ajkadat, mely résnyire kinyílt. Kihasználva az alkalmat bevezette nyelvét szádba és ekkor hevesre és szenvedélyesre váltott. Őrült módon falta ajkaidat és a falhoz tolt. Testetek szorosan egymáshoz simult, Ji keze bejárta az oldaladat és combodat simogatta. Végül nagy nehezen elszakadtatok egymástól.
- Most már igen. - mosolygott lihegve.
- Ez mi volt? - kérdezted lesütött szemekkel.
Felemelte fejedet, hogy szemébe nézhess, s így válaszolt.
- Már régóta meg akartam tenni, de sosem mertem. Eljött a megfelelő pillanat. Viszont ha te nem...
- Dehogynem. -szakítottad félbe- Fontos vagy és sokszor megfordult már a fejemben, hogy mi lenne ha... Csak féltem.
- De most már nem kell. - ölelt át- Kérdezni szeretnék valamit. Lennél a barátnőm?
- Persze, Ji! Szívesen. - csókoltad meg.
- Ez nagyszerű!
Páróra elteltével végeztetek a festéssel és Ji-nek rohannia kellett átöltözni, mert már így is elkésett a táncpróbáról. Igaz, most nem volt koreográfus, de amit megbeszéltek a fiúkkal, azt mindig betartják. Gyors csókot nyomott ajkadra, majd sietve távozott.
*Próbateremben*
- Jiyong! Csakhogy megjöttél. - ugrott ölébe Riri.
- Köszi, hogy megtisztelsz a jelenléteddel. - mondta cinikusan Taeyang. Mindig ilyen volt, mikor ő volt a főnök a próbákon.
- Mi ez itt a nyakadon? - kuncogott Tabi a kék szájra mutatva.
- Ez? A barátnőm. - mosolygott elégedetten Ji.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése